---

2007. január 26.

 

Nógrád megye egészének sertéspestis szempontjából fertőzötté nyilvánítása

 

az Országos Járványügyi Szakértői Csoport 2007. január 25-én Nógrád megye teljes területét sertéspestis vonatkozásában fertőzötté nyilvánította. A fentiek alapján megyénk sertésállománya (házi és vaddisznó) megfigyelési zónába esik.

Klasszikus sertéspestis vaddisznóban történő megállapítása miatt Szécsény, Hugyag, Őrhalom, Csitár, Nógrádgárdony, Iliny, Nagylóc, Rimóc, Hollókő, Nógrádsipek, Varsány, Cserhátsurány, Herencsény, Terény, Szanda, Szandaváralja, Bercel, Becske, Nógrádkövesd, Nógrádsáp, Nézsa, Legénd, Keszeg, Alsópetény, Ősagárd, Szécsénke, Kisecset, Kétbodony, Romhány, Bánk, Felsőpetény, Nőtincs, Szendehely, Berkenye, Nógrád, Diósjenő, Tolmács, Rétság, Tereske, Pusztaberki, Borsosberény, Nagyoroszi, Horpács, Hont, Drégelypalánk, Ipolyvece települések közigazgatási területeire megfigyelési zóna létesítését rendelte el 21.1/ 59-1/2007. Bgy.  számú és 2007. január 26. határozatá-val dr. Solti Miklós hatósági főállatorvos.

A megfigyelési zóna területén:

• valamennyi házisertést a hatósági vagy jogosult állatorvos korcsoportonként nyilvántartásba vesz

• a sertéstartó gazdaságokban lévő összes sertést zárt tartásba kell helyezni, meg kell akadályozni, hogy vaddisznókkal kontaktusba kerülhessenek

• a gazdaságban vaddisznók nem férhetnek hozzá olyan anyaghoz, amellyel a gazdaságban lévő sertések később érintkezhetne

• a gazdaságba nem léphet be illetve azt nem hagyhatja el sertés, kivéve ha azt a hatósági főállatorvos a járványügyi helyzetre tekintettel engedélyezi

• a gazdaságba olyan személy , aki érintkezésbe került vagy kerülhetett vaddisznókkal, csak a megfelelő higiéniai óvintézkedések betartását követően – amely a ruházat cseréjét, kéz- és lábfertőtlenítést jelent- léphet be

• a sertéstartó épületek, illetve a gazdaság ki- és bejáratánál megfelelő fertőtlenitő eszközt kell elhelyezni (kerék-fertőtlenítő, kézmosó)

• sertések közúton és magánúton való szállítása, lábon hajtása tilos, kivéve közúton vagy vasúton történő tranzitszállítást, ha a szállítmány nem áll meg vagy nem kerül kirakodásra

• teherautók, más járművek és eszközök, amelyeket sertések vagy más állatok vagy anyagok (pl. takarmány, trágya, hígtrágya stb.) szállítására használtak a megfigyelési körzetben, és ezáltal esetleg fertőzöttek lehetnek, nem hagyhatják el a megfigyelési körzetet, tisztítást és fertőtlenítést követő engedélyem nélkül

• tilos élő sertések, valamint Házivágásból származó nyers sertéstermékek kiszállítása és beszállítása

• tilos takarmányt, almot, trágyát és fertőzés terjesztésére alkalmas eszközöket, tárgyakat kiszállítani.

• tilos sertésvásárt, piacot tartani

• a sertéstartók sertésállományuk létszámát kötelesek hatóságomnak bejelenteni, azok állatorvosi ellenőrzését tűrni

• magánfogyasztásra sertést levágni csak előzetes, kedvező eredményű állatorvosi vizsgálat után lehet

• sertéstermékenyítés kizárólag saját állományban, saját apaállattal történhet. Apaállattal nem rendelkezők tenyészkocáit engedéllyel rendelkező vállalkozók – előzetes engedélyemmel – mesterségesen termékenyíthetik

• a megfigyelési zóna lakosságát az intézkedésekről a helyben kialakult módon tájékoztatni kell.

Az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 7.§ (4) bekezdésének f) pontja alapján a „bejelentendő állatbetegségek megelőzése, megállapítása, továbbterjedésének megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében, továbbá a betegség természetéhez és elterjedtségéhez mérten, az állategészségügyi hatóság külön jogszabályban meghatározott esetekben megfigyelési zóna létesítését rendelheti el.” A klasszikus sertéspestis és az afrikai sertéspestis elleni védekezésről szóló 75/2002. (VIII.16.) FVM rendelet 17.§ (2) bekezdése b) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott a főállatorvos.

vissza

---

2007. január 25.

 

Bővül az adómentes falusi vendégfogadás tevékenységek köre

 

Magyarország területének döntő hányada vidéki térségnek minősül. A vidéki térségekben kedvezőtlen a foglalkoztatási helyzet, kevés a mezőgazdaságon kívüli munkalehetőség, a helyi mezőgazdasági termékek közvetlen értékesítő helyei nagyrészt hiányoznak, az értékesítés közvetlen formái kiépítetlenek. A vidéki térségek fejlesztésének egyik fő területe az alternatív és a kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, amelynek egyik hatékony eszköze a turizmus. A falusi turisztikai szolgáltatások között eddig csak a falusi szállásadó tevékenység minősült szabályozott területnek. Mivel hiányzott a szállásadáshoz nem kötődő, a falu turisztikai értékeit hasznosító egyéb szolgáltatások meghatározása és szabályozása, indokolt volt lehetővé tenni és elősegíteni a vidéki térségekben, illetve a falvakban azon turisztikai szolgáltatások nyújtását, amelyek alkalomszerűen, kiegészítő jövedelem-szerzésként végezhetők.

 

A fentiekre tekintettel az Országgyűlés a kormányjavaslatára 2006. december 12-én elfogadta a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) azon módosítását, amelynek alapján 2007. január l-jétől már nemcsak a magánszemélyek falusi szállásadásból - illetve az ahhoz kapcsolódó étkeztetésből, szabadidőprogram szervezéséből - származó bevétele adómentes 800 ezer forintig, hanem a szállásadáshoz nem kapcsolódó egyéb, alkalmi falusi és agroturisztikai tevékenységből származó bevétel is 400 ezer forintig. Az Szja tv. értelmében alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység a külön jogszabályban meghatározott, falusi szállásadás nyújtására alkalmas településre látogatók részére alkalomszerűen, például helyi népművészeti, néprajzi, kézműves, építészeti és kulturális értékek, örökségek bemutatása, falusi vendégasztal szolgáltatása, falusi rendezvények szervezése, a falusi élethez, környezethez és munkakultúrához kapcsolódó ha­gyományok, tevékenységek bemutatása, valamint saját előállítású népművészeti és kézműves termékek értékesítése. E tevékenységek nem foglalják magukban a szálláshely-szolgáltatást. A falusi vendégfogadás a jövőben e két tevékenységet együt­tesen jelenti.

 

A törvénymódosítás célja a mezőgazdasági szerkezetváltás következtében megélhetési gondokkal küzdő - részben me­zőgazdasági tevékenyégből élő - vidéki lakosság kiegészítő jövedelemhez jutásának elősegítése, életkörülményeinek javítása, a falusi és agroturizmus keretében a falusi vendégfogadó tevékenység körébe tartozó szolgáltatások fejlesztése, s ezáltal a vidéki térség turisztikai értékének, vonzerejének és fogadóképességének növelése volt. A falusi és agroturizmus keretében a falusi vendégfogadás körébe tartozó szolgáltatások fejlesztésével bővül a turisztikai kínálat, növekszik a vidéki térség turisztikai értéke és vonzereje.

 

A vidéki lakosság a tevékenység szabályozásának következtében kiegészítő jövedelemhez juthat, így gazdasági életkörülményeik javulnak. A tevékenység célja a vidéki értékek, örökségek minél szélesebb körű bemutatása és értékesítése. A szolgáltatások fejlesztése hozzájárul a vidéki területek gazdasági-társadalmi fejlődéséhez. A falusi és agroturisztikai tevékenység végzésének részletes szabályait a kormány várhatóan 2007. januárban fogadja el.

vissza

---

2007. január 25.

 

Üdülési csekk - bővülő lehetőségek

 

Az Országgyűlés 2006. december 18-án szavazta meg azt a törvényt, amelynek értelmében 2007. január 1-jétől az üdülési csekk a korábbi felhasználási területeken kívül egészségmegőrzésre, betegségmegelőzésre és szabadidősport-szolgáltatások igénybevételére is felhasználható lesz. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány korábban az Országos Sportegészségügyi Intézettel (OSEI), december 28-án pedig a Nemzeti Sportszövetséggel, a Nemzeti Szabadidősport Szövetséggel, valamint a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségével írt alá közös a szándéknyilatkozatot: együttműködnek abban, hogy a különféle sportegészségügyi, szabadidősport- és egészség-megőrzési szolgáltatásokat minél szélesebb körben vehessék igénybe a magyar állampolgárok az üdülési csekkekkel is. Ez alkalomból tartott sajtótájékoztatón dr. Ujhelyi István, a turizmust és a sportot is felügyelő Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára elmondta: a lépés nyomán 4-5 milliárd forint addicionális forrás juthat a sportszolgáltatásokat nyújtó egyesületekhez, vállalkozásokhoz. S hogy továbbra sem kell tartaniuk a kereskedelmi szálláshelyeknek az újabb „versenytársaktól” az elfogadóhelyek körének további bővülésével, azt az államtitkár által elmondott számadatok is alátámasztják. Az üdülési csekk továbbra is a belföldi turizmus motorjának számít. 2006-ban már 880 ezren fizettek vele az elfogadóhelyeken, amelyek száma pedig ez évben már elérte a hatezret. Bár közülük csak 3700 a szálláshely, a csaknem 18 milliárd forintnyi csekkforgalom 80 százaléka ehhez az elfogadói körhöz kötődik.

 

vissza

---

2006. december 28.

 

Diósjenő község Önkormányzat Képviselő – testülete

10/2006. (XII. 21.) számú rendelete

az ivóvízszolgáltatás díjáról

 

Diósjenő község Önkormányzat képviselőtestülete az árak megállapításáról szóló módosított 1990. évi LXXXVII. tv. 7. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

 

1. §

Diósjenő község közigazgatási területén  a Nyugat-Nógrád Vízmű Kft. által végzett viziközmű szolgáltatás 2007. évi legmagasabb hatósági ára:

 

Ivóvíz szolgáltatás: 336 Ft/m³ + ÁFA változó díj és a bekötési mérő mérete szerinti meghatározott alapdíj:

 

 

2. § 

A lakossági fogyasztók részére a szolgáltatás változó díja az országosan megállapított támogatási határérték figyelembe vételével alakul.

 

3.§

Az 1.§-ban megállapított hatósági ár 2007. január 1. napjától érvényes.

 

4. §

Ez a rendelet 2007. január 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg az ivóvíz szolgáltatásáról szóló 11/2005. (XII. 19.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.

 

 

                     Tóth  János sk.              Repiczki Zsuzsanna sk.

                     polgármester                             jegyző

 

---

 

Diósjenő község Önkormányzat Képviselő – testülete

   11. /2006. (XII. 21.) számú rendelete

a csatornaszolgáltatás díjáról

 

 

Diósjenő község Önkormányzat képviselő – testülete az árak megállapításáról szóló módosított 1990. évi LXXXVII. tv. 7. §.(1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

 

1. §

Diósjenő község közigazgatási területén  a Nyugat-Nógrád Vízmű Kft. által végzett viziközmű szolgáltatás 2007. évi legmagasabb hatósági díja:

 

 

Csatorna szolgáltatás változó díj: 260 Ft/m³ + ÁFA

 

2. §

Az 1.§-ban megállapított díjat a szolgáltatónak a lakossági fogyasztók esetében olyan mértékben kell csökkenteni, amilyen mértékű központi támogatást kap a lakossági díj mérséklése céljából.

 

3. §

Az 1. §.-ban megállapított hatósági ár 2007. január 1. napjától érvényes.

 

4. §

Ez a rendelet 2007. január 1. napján lép hatályba.  Egyidejűleg a 12/2005. (XII. 19.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.

 

 

                   Tóth  János sk.                  Repiczki Zsuzsanna sk.

                   polgármester                                jegyző

 

----

 

Diósjenő Községi Önkormányzat 13/2006. (XII. 21.) számú rendelete

a 2/2005. (I. 31.) és  a 20/2003. (XII. 16.) számú önkormányzati rendeletekkel  módosított - az  élelmezési norma és térítési díj megállapításáról szóló - 1/2003. (I. 28.) számú rendelet módosításáról

 

1. §

A gyermekélelmezésben résztvevő intézmények nyersanyagnormáját a Képviselőtestület az alábbiak szerint állapítja meg:

 

(1)  a) Községi Óvodánál ellátottak:

 

b) Iskola Napközi ellátottak:

 

Nyersanyagnorma	20% ÁFA	Összesen
278	56	334

 

c) Iskolai tanulók (Menza)

 

Nyersanyagnorma	20% ÁFA	Összesen
170	34	204

 

(2) Az óvodai és iskola napközis étkeztetésnél az (1.) bekezdés a) - b) pontjai napi háromszori étkezés normáját tartalmazzák (tízórai - ebéd - uzsonna). Az iskola menza étkeztetés csak az ebéd nyersanyagnormáját tartalmazza.

 

2. §

(1) Az Önkormányzat a 6/1993. (IV. 13.) számú rendelete alapján szociális étkeztetést biztosítottak részére a nyersanyagnormát a következő összegben állapítja meg:

 

Szociális étkeztetés

 

Nyersanyagnorma	20 % ÁFA	Összesen
215	43	258

 

(2) Az Időskorúak Klubjában ellátottak részére napi háromszori étkezés igénybevétele esetén a nyersanyagnormát a következőképpen állapítja meg:

 

Időskorúak Klubja

 

Nyersanyagnorma	20 % ÁFA	Összesen
355	71	426

 

3. §

(1) Alkalmazottak

 

Nyersanyagnorma	20 % ÁFA	Összesen
215	43	258

 

Óvodai alkalmazottak

 

Nyersanyagnorma	20 % ÁFA	Összesen
119	24	143

 

(2) A konyha szolgáltatásait igénybevevő külső étkezők csak ebédeltetés esetében az ebéd nyersanyag-normáját a következő összegben állapítja meg:

 

Vendég étkeztetés

 

Nyersanyagnorma	20 % ÁFA	Összesen
215	43	258

 

Térítési díjak

4. §

(1) A gyermekélelmeztetésben résztvevők napi személyi térítési díja

 

a) Óvodai ellátottak napi térítési díj összege

 

Nettó térítési díj	ÁFA 20%	Együtt
206	41	247

 

b) Napközi otthoni ellátottak napi térítési díj összege

 

Nettó térítési díj	ÁFA 20%	Együtt
278	56	334

 

c) Menza étkezésben részesülők

 

Nettó térítési díj	ÁFA 20%	Együtt
170	34	204

 

(2) Az Időskorúak Klubjának ellátottai részére megállapított térítési díj (1993. évi III. tv. meghatározza, a térítési díj a nyugdíj 30%-ánál nem lehet több):

Időskorúak Klubja

 

Nettó térítési díj	ÁFA 20%	Összesen
355	71	426

 

5. §

(1) a) Közalkalmazottak, köztisztviselők ebédtérítési díja

Alkalmazottak

 

Nyersanyagnorma	90% rezsi költség	Összesen	ÁFA 20%	Összesen
215	193	408	82	490

 

Napköziotthonos Óvoda (gyermek adag, csak ebéd)

 

Nyersanyagnorma	90% rezsi költség	Összesen	ÁFA 20%	Összesen
119	107	226	45	271

 

Munkáltató által természetben nyújtott étkezés értéke  9.000,- Ft/hó.

 

2.) Vendégétkeztetés csak ebéd igénybevételénél a térítési díj:

 

Vendég étkeztetés

 

Nyersanyagnorma	90% rezsi költség	Összesen	ÁFA 20%	Összesen
215	193	408	82	490

 

6. §

Záró rendelkezés

 

(1) Jelen rendelet 2007. február 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit először a 2007. február havi élelmezési térítési díjaknál kell alkalmazni. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 2/2005. (I. 31.) számú rendelet 1. § (1), (2) bekezdése, a 2. § (1), (2) bekezdése, a 3. § (1), (2) bekezdése, a 4. § (1), (2) bekezdése, a 5. § (1), (2) bekezdése.

 

(2)    A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

 

                     Tóth János  sk.           Repiczki Zsuzsanna  sk.

                      polgármester                        jegyző

vissza

---

2006. december 16.

 

Karitász Karácsony

 

 

képgaléria

vissza

---

2006. december 12.

A Cigány Kisebbségi Önkormányzat hírei

A Romalehop tánccsoport ismételten teljesített, a Balassagyarmati X. Fesztiválon I. helyezést ért el. Ezért továbbjutott a döntőbe, ami Bátonyterenyén kerül megrendezésre, december 12-én.

     Szeretnénk köszönetet mondani az ádventi fa készítésében résztvevő tűzoltó- és polgárőr-, különösen a roma résztvevőknek, id. Oláh Simonnak, Farkas Károlynak, ifj. Virág Sándornak.

  Szeretném, ha a közeljövőben Diósjenő még összefogottabb lenne, hiszen rajtunk múlik Diósjenő szépsége és környezete.

    Ezúton szeretnék kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog újévet kívánni minden diósjenői lakosnak.

 

Virág Sándor

CKÖ elnöke

 

A fenti cikk  sajnálatos módon - technikai okokból - kimaradt a Jenői Napló nyomdai változatából, ezért szíves elnézést kérünk az olvasóktól.

vissza

---

2006. december 05.

 

A legkisebbek Mikulása

 

 

képgaléria

vissza

---

2006. december 01.

 

Fenyőfadíszítés a faluközpontban

képgaléria

vissza

---

2006. november 27.

 

Önkormányzati rendeletek

 

Diósjenő Község Képviselő-testületének

9/2006. (XI. 27.) számú rendelete

az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetéséről

 

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.§-ában, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. év LIII. törvény 48.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Diósjenő Község Képviselő-testülete az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetéséről – a helyi körülmények megfelelő szabályozása érdekében – rendeletet alkot. Ebben az Országos Tűzvédelmi Szabályzat rendelkezéseivel összhangban a következőket rendeli el:

 

1.§

A rendelet célja és hatálya

 

(1) A rendelet célja az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetésére vonatkozó olyan szabályok megállapítása, melyek adott körülmények között a levegő tisztaságának védelmét elvárható és betartható módon biztosítják.

(2) A rendelet hatálya Diósjenő község közigazgatási területére terjed ki.

(3) A rendelet hatálya minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiterjed.

 

2.§

A rendelet alkalmazása szempontjából:

 

a.) Avar és kerti hulladék: falomb, gyökérmaradvány, szár, levél, nyesedék (továbbiakban kerti hulladék)

b.) Hasznosítása: kerti hulladék komposztálása.

c.) Tároló edény: hulladékgyűjtő tartály

 

3.§

Az egészséges, kórokozóktól és kártevőktől mentes kerti hulladékot elsősorban hasznosítani szükséges.

 

4.§

 (1) A szervezett háztartási hulladékgyűjtésbe és szállításba bekapcsolt területeken kisebb mennyiségű kerti hulladék a tárolóedényekbe gyűjthető úgy, hogy azok minden külső beavatkozás nélkül üríthetők legyenek. Az ingatlanon keletkező nagyobb mennyiségű kerti hulladék kezeléséről a tulajdonos, illetve a használó köteles gondoskodni.

 

5.§

Az égetés szabályai

 

(1) A kerti hulladék és avar elégetése október 1-je és május 1-je között, szerdai és szombati napokon - a levegő reggeli és esti inverziója miatt - 9-től 17 óráig megengedett. Ünnepnap tilos a kerti hulladék égetése!

(2) Égetni csak megfelelően kialakított tűzrakóhelyen, vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon, nagykorú cselekvőképes személy folyamatos felügyelete, és a lakókörnyezet lehető legkisebb zavarása mellett szabad.

(3) Tilos az égetés szociális intézmények (rendelő, gyermek-, ifjúsági-, kultúr-, sportlétesítmény) 100 méteres körzetében azok működési ideje alatt.

(4) Az ingatlan tulajdonosa, kezelője, bérlője (továbbiakban együtt: tulajdonos) az égetés során köteles gondoskodni a szükséges tűzoltási feltételekről, eszközökről (pl.: oltóvíz, homok, stb.)

(5) A füstképződés csökkentése érdekében az avart és a kerti hulladékot előzetesen szikkasztani, szárítani kell, és az eltüzelés csak folyamatosan kis adagokban történhet.

(6) A tulajdonos egyszerre nagyobb mennyiségű avar- és kerti hulladék elégetési szándéka esetén a szomszédokat tájékoztatni köteles az égetés várható időpontjáról. Az égetés egy alkalommal maximum 2 óráig tarthat.

(7) Tilos az avar és kerti hulladék égetése az (1) bekezdésben engedélyezett időszakon kívül, valamint párás, ködös, esős időben illetőleg erős szél esetén.

(8) A kerti hulladékkal együtt kommunális és ipari eredetű hulladék nem égethető.

(9) Az égetés végén meg kell győződni arról, hogy a tűz elhamvadt és gondoskodni kell annak belocsolásáról, vagy vékony földréteggel történő lefedéséről.

 

6. §

Közterületen avar és kerti hulladék égetése tilos.

 

7.§

A hatóságilag elrendelt általános tűzgyújtási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.

 

8.§

Lábon álló növényzet, tarló égetése tilos.

 

9. §

Védett természeti területen avar égetése tilos, indokolt esetben csak a jegyző engedélyével végezhető.

 

10. §

A települési önkormányzat jegyzője a 21/2001. (II. 14.) Korm. számú rendelet 23.§ (4) g) pontja lapján ellenőrzi az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó levegővédelmi követelmények betartását.

 

11.§

Aki az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetésére vonatkozó szabályokat megszegi, szabálysértést követ el és 100.000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

 

12.§

Záró rendelkezés

 

Az önkormányzati rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetéséről az SZMSZ-ben szabályozott módon a jegyző gondoskodik.

 

 

                                         Tóth János           Repiczki Zsuzsanna

                             polgármester                  jegyző

 

◊

 

Diósjenő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2006. (XI. 27.) számú rendelete a

9/2005. (XI. 28.) és a 7/2004.(XI.29.) számú rendelettel módosított 3/2004. (IV. 26.) rendeletének

módosításáról

 

A képviselő-testület a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1.§-ában biztosított felhatalmazása alapján a 7/2004. (XI. 29.) számú rendeletének 1.§  (1-2-3) bekezdéseit, valamint  a  2.§  (1-2-3)  bekezdés helyébe a következő rendelkezések lépnek:

 

1.§

(1) A magánszemélyek kommunális adójának mértéke adótárgyanként 10.000 Ft.

(2) Az adó mértékének változására 2007. január 1. napjától kerül sor. Első alkalommal a 2007. évi adóévben kell a jelen rendelettel megállapított adómértéket fizetni.

 

2.§

(1) Ez a rendelet kihirdetését követően lép hatályba, de rendelkezéseit 2007. január 1. napjától kell alkalmazni.

(2) A rendelet kihirdetéséért felelős a jegyző.

(3) Határidő 2007 december 1. napja.

 

 

                                        Tóth János             Repiczki Zsuzsanna

                           polgármester                   jegyző

 

vissza

---

Őszi képek

Gubó Zoltán fotói

vissza

---

2006. november 23.

vissza

---

2006. november 23.

A Nyugat-Nógrád Vízmű Kft. felhívása

Tisztelt Fogyasztónk!

Közeleg a tél, ami a víziközmű-szolgáltatásokban sok probléma forrása lehet. Nem megfelelő védelem ill. használat esetén elfagyhat a vízmérő, a kerticsap és egyéb szerelvények. A vonatkozó jogszabályok szerint az ebből eredő kár, az elfagyott vízmérő cseréjének költsége a fogyasztót terheli.

   Ezen felesleges kiadások megelőzése érdekében felhívjuk szíves figyelmét a vízmérő megfelelő fagyvédelmére, a kerticsapok ellenőrzött elzárásának fontosságára.

   Javasoljuk, hogy a téli időszakban sűrűbben ellenőrizze vízmérőjét, meggyőződve arról, hogy elzárt csapok mellett nem mutat-e vízforgalmat (forog-e a csillagkerék).

   Mindezek mellett egyéb időszakokban is javasoljuk házi ivóvízhálózata időnkénti ellenőrzését.

   Parányinak tűnő repedésen, lyukon hihetetlen mennyiségű víz tud elszivárogni, felesleges kiadást okozva Önnek.

   Néhány példa (átlagos víznyomás mellett):

vissza

---

2006. november 18.

Illegális szemétlerakó hely megszüntetése

képriport

 

vissza

---

2006. október 31.

Komposztáljunk házilag!

   A kertes házakban keletkező zöldhulladékokat házilag is komposztálhatjuk. A házi komposztálásra ugyanazok az alapvető szabályok érvényesek, mint minden más komposztálási eljárásra, így kiemelten fontos a szerves anyag keverék jó szén/nitrogén aránya, megfelelő nedvességtartalma és megfelelő levegőztetése. Természetesen a házi komposztálással kapcsolatban az egyik legalapvetőbb feladat annak megválaszolása, hogy milyen a háztartásban keletkező szerves hulladékot lehet házilag felhasználni. Íme néhány példa a háztartásokban keletkező, jól komposztálható hulladékokra:

• Vágott fű, gyep

• Lomb-, gallyhulladék

• Sövények, bokrok nyírásából származó hulladékok

• Konyhai biohulladékok (ételmaradékok, húsmaradékok, növényi héjak)

• Fahamu és papírhulladékok (nem színes)

• Háziállatok tartásából származó hulladékok (baromfi- és egyéb alom)

   A házi komposztáláshoz célszerű valamilyen jól átszellőző ládát alkalmazni. Ilyen komposztládát készen vehetünk, vagy magunk is készíthetünk. A komposztládát készíthetjük deszkából, téglából és dróthálóból is, de minden esetben oda kell figyelni arra, hogy biztosított legyen a komposzt jó átszellőzése. A komposztládát - lehetőség szerint - helyezzük árnyékos, jól megközelíthető helyre.

   Ha megvan a komposztládánk, megkezdhetjük annak megtöltését. A kertekben legnagyobb mennyiségben keletkező zöldhulladék (fű, nyesedék) önmagában is jól komposztálódik, így célszerű a komposztálónkat zömében ezzel az anyaggal megtölteni. A zöldhulladék szén/nitrogén aránya az ideálisnál rendszerint egy kicsit magasabb, de ha egy kis konyhai hulladékot vagy háziállatok tartásából származó almot (pl.: baromfialmot) teszünk hozzá ezt az arányt optimálisra állíthatjuk, mivel a konyhai hulladékok illetve almok szén/nitrogén aránya az optimálisnál általában kevesebb. A komposztláda aljára minden esetben célszerű valamilyen jól átszellőző anyagot (pl.: gallyakat, rőzsét) helyezni..

   A folyamatosan töltött komposztládában körülbelül egy év alatt keletkezik jó komposzt. A komposztládát lehetőség szerint mindig alul nyissuk meg és onnan szedjük ki a kész komposztot. A kész házi komposzt földszerű, jó tápanyagtartalmú anyag, melyet felhasználhattunk kiskertünk tápanyag utánpótlására, faültetéshez, de akár virágföldhöz adott tápanyagpótló adalékként is.

   A házi komposztálóban nyugodtan komposztálhatunk gyomnövényeket is, bár ezeket célszerű a komposzt anyag közepébe helyezni, hogy minél hosszabb ideig minél magasabb hőmérsékleten legyenek.

   A komposztálás során kialakuló magas (60-70 °C) hőmérséklet biztosítja, hogy a gyommagvak elveszítsék csírázó képességüket, így nem kell attól tartanunk, hogy a kész komposzt felhasználásakor „gyommaggal vetjük el” kertünket.

  Természetesen a komposztáláshoz nem muszáj komposztládát használnunk, komposztálhatunk kis prizmákban, halmokban is, de a komposztládás megoldással ellentétben a prizmás eljárásnál - a levegő utánpótlás biztosítása érdekében - többszöri átforgatás szükséges. A komposzt átforgatásánál vigyázzunk, mert esetleg darazsakkal találkozhatunk!

   Sokhelyütt olvasni, hogy bizonyos dolgokat nem szabad komposztálni. Le kell szögezni, hogy gyakorlatilag minden szerves anyag komposztálható, legfeljebb egyes esetekben a folyamat némi odafigyelést igényel. A problémás anyagok között található néhány fának (dió, vadgesztenye) a levele. Ezek növekedésgátló anyagot tartalmaznak, ezért különleges elbánást igényelnek: kis mennyiséget nyugodtan rakhatunk belőlük a komposztba, nagyobb mennyiség esetén azonban külön halomba érdemes hordani ezeket. 2 év alatt lebomlanak bennük a növekedést gátló anyagok és nem okoznak problémát.

v

   Sok embertársunk úgy próbál megszabadulni kerti hulladékától, hogy máglyát rak belőle, és a szilárd anyagokat átlényegíti gázneművé, füstté. Tehát saját szemetét megosztja a környék (Föld) lakóival. A lehullott lomb, az ágak és a fű minél nedvesebb, annál lassabban ég, és annál jobban füstöl. Ha tehát szándékosan csináljuk, semmiképp ne szikkasszuk meg házi gyártmányú füstbombánk alapanyagait. Még durvább, ha néhány műanyagflakont vagy nejlonzacskót rejtünk az avarba; így már akár saját vegyi fegyverünkkel is elbüszkélkedhetünk.

   A hozzáértők szerint a kiskerti égetés az egyik legártalmasabb módja a hulladék eltüntetésének. A felszálló füst többek között mérgező szén-dioxidot, szén-monoxidot és kormot tartalmaz, amelyet egyéb veszélyes gázokkal fűszerezhet a tűzbe dobott műanyag és egyéb mesterséges hulladék. A füst valószínűleg minden lakost zavar, de aki érzékeny vagy allergiás rá, annak igazán megkeseríti az életét.

(http://www.edenkert.hu/index.php?menu=cikk&cikkid=163)

vissza

---

2006. október 26.

Judo

A diósjenői székhelyű Cserhát - Lőrincz Judo Klub iskoláskorú gyermekeknek felvételt hirdet edzéseire, ahol regionális és országos szintű versenyzőket nevel. A klub másik része a Szügyi Általános Iskolában edz, ahol szakkörként is bevezették az iskolában.

A judo japán eredetű önvédelmi jellegű küzdősport, mely speciális módon fejleszti a mozgáskultúrát, ezen belül fegyelemre nevel és az egészséges életvitel kialakulását segíti, valamint a gyerekek hatalmas mozgásigényének levezetését szolgálja. Repertoárja fogásokból, dobásokból áll (ütések nincsenek!), a testi épségre ártalmatlan. Kortól, nemtől függetlenül végezhető.

bővebben a CivilDió honlapján

vissza

---

2006. október 24.

Emlékművet avattak
Diósjenő

Diósjenőn nem csupán az ötletekben nincs hiány, hanem megvan a kellő kurázsi a megvalósításhoz is. Legalábbis ezt tapasztalhattuk az 1956-os forradalom évfordulójára szervezett ünnepségen.

     A sikernek sokan örvendtek. Talán még sohasem voltak ennyien együtt egy nemzeti ünnepen a Börzsöny lábánál meghúzódó faluban. A történet egy évvel ezelőtt kezdődött. Az ötlet Bán Gábor erdészben fogalmazódott meg. Nem volt ugyanis Diósjenőn egy olyan emlékmű, ahol méltóképp megrendezhették volna az ünnepségeket. A március 15-i ünnepségeken is az első világháborús obeliszk lábához helyezték el a koszorúkat. A megvalósításra is két helybeli vállalkozott. Egyikük sem első ízben mutatkozott be alkotóként. Dovák B. József, az általános iskola rajztanára remekművű tűzzománc stációi díszítik a katolikus templom falait, Fricz János Szent Flórián emlékműve pedig a község egyik parkjában látható.

Az emlékmű és az alkotók

 

     Kettejük összefogásával, közös munkájával született meg az 1956-os forradalom tiszteletére felállított jelkép. Fő motívuma az eget a földdel összekötő életfa, melyhez meséink, történeteink, álmaink többsége kapcsolható. Az életfa derekán a nemzeti lobogó, melynek közepéről kivágott címer helyén egy pelikán látható. A pelikán a szülői szeretet, illetve Krisztus önfeláldozásának szimbóluma, gyakran látható alakja, képmása a tabernákulumok, az oltáriszentség-tartók és a szószékek oldalán. A hozzá fűződő legenda szerint a pelikán csőrével felhasítja a saját mellét, hogy vérével táplálni tudja fiókáit. Így vált az önfeláldozás jelképévé, akárcsak a fél évszázaddal ezelőtti hősök nemzetünk történetében.

     A diósjenői ünnep az emlékműhöz méltó volt. Méltatta a forradalom jelentőségét Tóth János polgármester, messze zengő szavalatával emelte fényét Oszter Sándor színművész, áldást mondott Hörömpő Gergely református lelkipásztor, megfogadandó tanácsokat Győry Csaba plébános úr. Köszöntőt mondott Balla Mihály országgyűlési és Csabuda Péter önkormányzati képviselő is. Az ünnepi programot diósjenői előadók tették színessé. A rendezvény szervezésében szerepet vállalt a Civildió egyesület, mely az utóbbi hónapokban több ízben is sikerrel mozgatta meg a falu népét. Úgy tűnik Diósjenőn elindult valami. Rájöttek, hogy az összefogás csodákra képes. Olyan eredményeket lehet általa elérni, melyek sokáig emlékezetesek maradnak!
 

V.J.

a Nógrád Megyei Hírlap 2006. október 24-i számából

 

a 2006. október 23-i ünnepség videója

Erhardt Piroska felvétele

vissza

---